Nagydém község

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Veszprém megye
Kistérség: Pápai kistérség
Lakosság: 421 fő
Terület: 13.32 km²
Népsűrűség: 31,61 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 89

Fekvése

A község Veszprém megye ÉK-i szélén a Sokorói-dombság déli nyúlványain, a Bakonyér partján fekszik. A település érintkezik Győr-Moson-Sopron megye határával. A Bakony hegység DNY-i részével is határos. Az enyhe lankák, az alacsony dombok, és sekély völgyek változatos látványt nyújtanak. A megközelítése nehézkes, mert vasútállomása nincs. Az autóbusz járatok ritkák. Közúton a Pápa-Kisbér országúton, Gicnél lekanyarodva kb. 3-4 km-es mellékúton, vagy Téttől Gyömörén keresztül, Lovászpatonán át lehet elérni.

Története

Rk. templom

Az első rendelkezésre álló írásos emlékek 1333-ban Nagdeem néven említik. 1554-ben lakatlan, s amit újra 1761-ben népesítenek be. Iskoláját 1771 óta jegyzik. A római katolikus templomát a hivek 1786-ban építették fel. A legrégebbi egyházi anyakönyvben a falu megnevezése Nagy-Dém. Az evangélikus templomot Nagydém-Hathalompuszta birtokosa építtette 1830-ban. 1857-ben Ihász János földbirtokos a tornyát feljebb emeltette.

Az 1848-as szabadságharcban Németh József tanító nemzetőr tiszt volt. Ihász Dániel honvéd ezredes tiszteletére 1990. szeptember 29-én emlékoszlopot emeltetett a falu Honismereti Köre. Több kiváló ember született a faluban. Például Soó Mihály kanonok keszthelyi tanár és író.

Az 1. világháborús emlékművet közadakozásból emeltette a falu lakossága. A népességszámhoz viszonyítva sok halottja volt. 1951- 1971-ig önálló közigazgatással rendelkezett. 1945 eltt a településen bíróság volt ami a helyi kisebb ügyek eldöntésére volt hivatott.

A közelmúlt története A községháza és az óvoda épülete

A termelőszövetkezet 1959-ben alakult meg. Pár év múlva egyesült a Bakonytamásival. Később Pápateszér és Csót is csatlakozott csóti központttal. Már 1939 óta ismert volt, hogy Közép-répáspusztán időszámítás előtti 16-15. században az itt él nép ide temetkezett. 1991-1992-ben feltárást végeztek, ami eredménnyel járt, annak ellenére, hogy a sírokat kirabolták.

Az 1990-es önkormányzati választások óta ismét önálló a község. Az infrastrukturális szolgáltatások közül vezetékes ívóvízzel, vezetékes gázzal valamint kábel-tv hálózattal rendelkezik a település. A régi, sáros utakat portalanították. A gyermekek Lovászpatonára járnak iskolába, de 1996 óta a napközis óvoda helyben müködik az önkormányzattal közös épületben.

A 2. világháborús emlékművet 1989-ben avatták fel, ezzel súlyos adósságot róttak le az elesettekkel szemben. Szintén közadakozásból épült fel.

A háziorvos a szomszédos Lovászpatonáról jár át. Önálló pappal rendelkezik, ezzzel is kifejezve élni akarását. 1997-ben címert és zászlót szenteltetett, ezzel is kifejezve önállóságát, mert hosszú időn keresztül sorsa más községekhez kötődött.

Nevezetességei

Világháborús emlékmű

I. és II. világháborús emlékmú (a községházával szemben),
Római katolikus templom
Evangélikus templom
Ihász Dániel emlékoszlop (az evangélikus templomkertben),
Ihász Lajos ev. lelkész síremléke (a Hathalmi temetőben).

Híres emberek

Itt született 1813. október 17-én Ihász Dániel honvéd ezredes, az olaszországi magyar légió paracsnoka.

Források

Veszprém megye kézikönyve CEBA Kiadó (Szekszárd, 1998) ISBN 963 9089 18 4
Bándi László Emlékhelyek Veszprém megyében (Balatonvilágos, 1996)

Következő községek

További községek